Az Európai Bizottság november 30-án kiadta a „Biológiai alapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra vonatkozó szakpolitikai keretrendszert”, amely tovább pontosítja a biológiai alapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokat, és előírja, hogy biztosítani kell gyártásuk és fogyasztásuk feltételeit, amelyek pozitív hatással bírnak. hatása a környezetre.
Bio alapú
A „bioalapú” kifejezést csak akkor szabad használni, ha a termék bioalapú műanyagtartalmának pontos és mérhető arányát jelöli, így a fogyasztók tudják, mennyi biomasszát használnak fel a termékben.Ezenkívül a felhasznált biomasszának fenntartható forrásból kell származnia, és nem káros a környezetre.Ezeket a műanyagokat úgy kell beszerezni, hogy azok megfeleljenek a fenntarthatósági kritériumoknak.A termelőknek előnyben kell részesíteniük a szerves hulladékot és a melléktermékeket alapanyagként, ezáltal minimalizálva az elsődleges biomassza felhasználását.Az elsődleges biomassza felhasználása során biztosítani kell, hogy az környezeti szempontból fenntartható legyen, és ne veszélyeztesse a biológiai sokféleséget vagy az ökoszisztémák egészségét.
Biológiailag lebomló
A „biológiai lebomlás” esetében egyértelművé kell tenni, hogy az ilyen termékeket nem szabad szemétbe helyezni, és fel kell tüntetni, hogy mennyi ideig tart a termék biológiai lebomlása, milyen körülmények között és milyen környezetben (például talaj, víz stb.) biológiailag lebomlik.Azokra a termékekre, amelyek valószínűleg szemetté válnak, beleértve az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartozó termékeket, nem lehet biológiailag lebomlónak állítani, illetve nem lehet őket címkézni.
A mezőgazdaságban használt talajtakarók jó példák a biológiailag lebomló műanyagok nyílt környezetben történő megfelelő alkalmazására, feltéve, hogy a megfelelő szabványoknak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek.Ebből a célból a Bizottság megköveteli a meglévő európai szabványok felülvizsgálatát, különös tekintettel a talajban lévő műanyagmaradványok vízrendszerekbe kerülő biológiai lebomlásának kockázatára.Más alkalmazásokhoz, ahol a biológiailag lebomló műanyagokat megfelelőnek tartják, mint például a halászati iparban használt vontatókötelek, a favédelemhez használt termékek, a növényi kapcsok vagy a gyepvágó zsinórok, új vizsgálati módszerek szabványokat kell kidolgozni.
Az oxo-lebomló műanyagok betiltottak, mert nem járnak bizonyított környezeti előnyökkel, nem teljesen biológiailag lebonthatók, és negatívan befolyásolják a hagyományos műanyagok újrahasznosítását.
Komposztálható
A „komposztálható műanyagok” a biológiailag lebomló műanyagok egyik ága.Csak a vonatkozó szabványoknak megfelelő ipari komposztálható műanyagokat kell „komposztálható” jelöléssel ellátni (Európában csak ipari komposztálási szabványok vannak, házi komposztálási szabványok nincsenek).Az ipari komposztálható csomagoláson fel kell tüntetni, hogyan ártalmatlanították a terméket.Az otthoni komposztálás során nehéz elérni a komposztálható műanyagok teljes biológiai lebomlását.
Az iparilag komposztálható műanyagok használatának lehetséges előnyei a biohulladék magasabb befogási aránya és a komposztok alacsonyabb biológiailag lebomló műanyagokkal való szennyezettsége.A jó minőségű komposzt jobban alkalmazható szerves trágyaként a mezőgazdaságban, és nem válik műanyagszennyező forrásává a talajban és a talajvízben.
A biohulladék szelektív gyűjtésére szolgáló ipari komposztálható műanyag zacskók előnyös alkalmazást jelentenek.A zacskók csökkenthetik a komposztálásból származó műanyagszennyezést, mivel a hagyományos műanyag zacskók, beleértve az eltávolításukra irányuló intézkedések után is megmaradt törmeléket, szennyezési problémát jelentenek az EU-ban jelenleg használt biohulladék-ártalmatlanító rendszerben.202. december 31. óta a biohulladékot külön kell gyűjteni vagy újrahasznosítani a forrásnál, és olyan országokban, mint Olaszország és Spanyolország, bevezették a biohulladék elkülönített gyűjtésének eljárásait: a komposztálható műanyag zacskók csökkentették a biohulladék-szennyezést és növelték a fogás biohulladékát.Nem minden tagállam vagy régió támogatja azonban az ilyen zsákok használatát, mivel speciális komposztálási módszerekre van szükség, és előfordulhat a hulladékáramok keresztszennyeződése.
Az uniós finanszírozású projektek már támogatják a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokkal kapcsolatos kutatást és innovációt.A célok középpontjában a beszerzési és gyártási folyamat környezeti fenntarthatóságának, valamint a végtermék felhasználásának és ártalmatlanításának biztosítása áll.
A bizottság támogatni fogja a kutatást és az innovációt, amelynek célja a biztonságos, fenntartható, újrafelhasználható, újrahasznosítható és biológiailag lebomló, körkörös, bioalapú műanyagok tervezése.Ez magában foglalja az olyan alkalmazások előnyeinek értékelését, ahol a bioalapú anyagok és termékek lebomlanak és újrahasznosíthatók.Több munkára van szükség a bioalapú műanyagok üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának a fosszilis alapú műanyagokhoz viszonyított csökkenésének felméréséhez, figyelembe véve az élettartamot és a többszörös újrahasznosítás lehetőségét.
A biológiai lebomlás folyamatát tovább kell vizsgálni.Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban és más felhasználási területeken használt bioalapú műanyagok biológiailag biztonságosan lebomlanak, figyelembe véve a más környezetbe való esetleges átterjedést, a biológiai lebomlási időkereteket és a hosszú távú hatásokat.Ez magában foglalja a biológiailag lebomló és műanyag termékekben használt adalékanyagok negatív hatásainak minimalizálását is, beleértve a hosszú távú hatásokat is.A komposztálható műanyagok lehetséges, nem csomagolási felhasználási területei közül kiemelt figyelmet érdemelnek a nedvszívó higiéniai termékek.Kutatásra van szükség a fogyasztói magatartásra és a biológiai lebonthatóságra is, mint olyan tényezőre, amely befolyásolhatja a szemetelési magatartást.
Ennek a szakpolitikai keretnek az a célja, hogy azonosítsa és megértse ezeket a műanyagokat, valamint iránymutatást nyújtson a jövőbeli uniós szintű szakpolitikai fejleményekhez, mint például a fenntartható termékek környezetbarát tervezési követelményei, a fenntartható befektetések uniós taxonómiája, finanszírozási rendszerek és a kapcsolódó nemzetközi fórumokon folytatott megbeszélések.
Feladás időpontja: 2022. december 01